Ati mama

Hogy is volt ez?

Szerző:

Hogy is volt ez?

Kauzális gondolkodás fejlesztése

Ezen gondolkodási funkciók segítségével vagyunk képesek ok-okozati és időbeli összefüggések felismerésére. Az iskolában alsó tagozaton szükség van rá a többlépcsős szöveges feladatok megoldásánál, az időbeli tájékozottság (hét napjai, hónapok sorrendje) fejlesztésénél. Szükség van rá akkor is mikor a szövegértés dolgozatban sorrendbe kell állítani a mese történéseit, a szöveg szakaszait.

Tiéd az utolsó szó!

Hiányos mondatokat kell a gyerekeknek befejezniük időbeli, ok-okozati összefüggések alapján. Gyorsan játszhatjuk labdával, de otthon, séta közben is jól játszható. A pedagógus dobja a labdát és annak a gyereknek be kell fejezni az elkezdett mondatot! 4-6 éveseknek:

  • Ősszel érik a …
  • Ősszel lehullanak a fákról a…
  • Télen gyakran hull a…
  • A háziállatok közé tartozik…
  • Erdőben él a…
  • Télen általában van rajtam…
  • A csapból folyik a…

Hogy is volt ez?

A játék lényege: A felnőtt mond egy mondatot, s utána feltesz egy kérdést.

  • Tegnap az udvaron játszottam.
  • Hol játszottam tegnap?
  • Mikor játszottam az udvaron?
  • Mit csináltam tegnap az udvaron?

Fejleszti:

– a szövegértést,

– a rövid távú verbális emlékezet fejlődését,

– a mondatalkotás képességét.

– az ok-okozati és időbeli összefüggések mellett az inverz gondolkodást.

Inverz gondolkodás: Úgynevezett magasabb szintű gondolkodási funkció, mely fejlettsége a matematika igazi megértésének, a tantárgyi, anyanyelvi, nyelvtani ismeretek biztos alkalmazásának feltétele.

Ezen gondolkodási funkciók szükségesek matematikából például a nyitott mondatok, pótlások megértéséhez, az önálló szabályalkotás képességéhez, ahhoz, hogy a gyermek képes a szorzótábla bevésésén túl a maradékos osztás elvégzésére is. El tudjon igazodni a halmazok, a negatív számok és a törtek világában is. Ezen gondolkodási funkcióit kell működtetnie mikor egy témazáró teszt jellegű feladatlapot tölt ki, mikor a helyesírási szabályokat alkalmazza, mikor a saját hibáit ellenőrzi és javítja.

Forrás

 

Fejlesztő játékok

Szerző:

Fejlesztő játékok

Ebben a posztban olyan játékokat, feladatokat fogok mutatni, amellyel a különböző gondolkodási területek működését lehet segíteni. Nagyon fontos azonban, hogy először nézzétek végig a kezdetektől: tehát először az analógiás gondolkodástól lehet kezdeni, hogy a gyermek felismeri-e a törvényszerűségeket? Ezek után léphetünk szintet. Azért jobb ilyen módon ezzel a területtel foglalkozni, mert hiába szeretnénk az analízis-szintézissel foglalkozni, ha az analógiák sincsenek rendben vagy még egyszerűen nem ért meg rá a gyerkőc.

Nézzük tehát a játékokat!

 

  1. Az analógiás gondolkodás fejlesztése:

-mondatok befejezése. Pl.: Éjszaka sötét van, ezért…. Ősz van, ezért…. Karácsonykor együtt van a család, mert… Vigyázz a sütőnél, mert ….. A madaraknak szárnya van, ezért …..

-iskoláskorban az analóg gondolkodás ugyanúgy jelen van: ekkor tanuljuk meg, mit jelentenek a különböző matematikai műveletek, hogyan kell írni. Nagyon fontos, hogy a rendszeres gyakorlással az analógiás feladatokra fordított idő csökken! A jól begyakorolt analógiákhoz tudunk később új, de ugyanolyan elvre épülő feladatokat kapcsolni. Ebből a szülő azt látja, hogy először gyermeke megtanulja: 1+1=2, második osztályban már azt, hogy 10+10=20, és így tovább.

 

2. Az analízis-szintézis fejlesztése:

-legózás. Építhetünk szabadon, majd később minta szerint.

-kirakózás. Először csak néhány darabossal próbálkozzunk, majd később foglalkozhatunk bonyolultabbakkal.

-keressük meg, mi hiányzik képekről és egészítsük ki. Egyszerű formákkal kezdjük, házzal, fával, csigával, stb.

-keressünk elrejtett részleteket képeken. Hasonlítsunk össze képeket és keressük meg az eltéréseket!

-alkossunk betűkből, szótagokból szavakat!

-találjunk ki dolgokat néhány jellemzőből! Pl. toll, csőr, szárny ->madár.

 

3. Az aritmetikai gondolkodás fejlesztése:

-számoljunk! A kicsik számoljanak korongképek szerint, az ujjukon (de figyeljünk, ne siessenek, hanem pontosan akkor mondják a számot, amikor nyitják az ujjukat!), próbáljuk rávezetni őket a több-kevesebb-ugyanannyi felismerésére!

-A nagyobbak is számoljanak, de természetesen már nehezebb feladatokkal. Alkossanak sorozatokat, számoljanak kettesével, ötösével (vagy ahogy tetszik) előre és visszafelé is! Képezzenek számokat előre megadott számjegyekből!

-Keressenek elrejtett tárgyakat és nevezzék meg, pontosan hol volt (az asztal alatt, a szék mellett)!

-Ugráljanak irányoknak megfelelően! Mondjuk gyorsan az irányokat és próbálja azt mozgással követni!

 

4. A fogalmi gondolkodás fejlesztése:

-Rendeljünk főfogalmak alá konkrétumot: alma, banán, körte -> gyümölcsök.

-Keressünk kakukktojást! Alma, banán, körte, karfiol – melyik nem illik a sorba?

-Figyeljük meg az ablakból környezetünket! Kit látunk, mit csinál, hová mehet? Jellemezzük a járókelőket, a természeti környezetet!

 

5. Az inverz gondolkodás fejlesztése:

-Igaz-hamis állítások megfejtése. Pl. Nyáron esik a hó. Vagy: Nyáron nem esik a hó.

-Szöveges feladatok megoldása: a matematikai törvényszerűségek felismerése kulcsszavak segítségével: több, mint; kevesebb, mint; növekvő sorrend; csökkenő sorrend, stb.

– Amerikából jöttem játék: egy-egy foglalkozás körülírása és kitalálása. A klasszikus barchoba is játszható.

 

6. A kauzális gondolkodás fejlesztése:

-Mondatbefejezések: mi történhetett?

-Sorrendiség felállítása a napi feladatvégzésben, a heti teendőkben!

-Keressünk rokon értelmű vagy ellentétes jelentésű szavakat!

-Magyarázzunk meg jelenségeket! Beszélhetünk időjárásról, évszakokról, környezetben megfigyelhető jelenségekről (Miért sárgulnak a levelek? Miért párolog a víz?), népszokásokról, ünnepekről, stb.-ről.

Természetesen, a gondolkodás problémamentes esetben magától alakul és fejlődik, ahogy a gyerekek növekednek, ugyanakkor, bármelyik gyerkőcnek hasznára válik egy kis ilyen jellegű foglalkozás.

Forrás

Okoskodjunk, játsszunk együtt!

Szerző:

Okoskodjunk, játsszunk együtt!

Az analógiás gondolkodás fejlesztése játékos feladatokkal, szabályfelismeréssel és a hasonlóságok felismerésének gyakorlásával érhető el.

 

A taníthatóság feltétele a szabálykövetés, s az önálló szabályfelismerés, szabályalkotás képességének fejlesztése. Megléte az iskolaérettség egyik alapkritériuma.

Analóg gondolkodás nélkül nincs gyakoroltatás, nincs bevésődés. Az olvasás tanítása és a matematika tanítása elképzelhetetlen nélküle. Az iskolára készülő óvodások számára különösen fontos az analóg gondolkodás játékos fejlesztése.

 

Ritmikus sorok kirakása

A soralkotás művelete a beszédfejlesztés szempontjából is döntő fontosságú. Soralkotás: Sort alkotunk, menetelünk, énekelünk.

 

Ritmikus sorok kirakása:

– Első lépésben 1 + 1 – es sorokat rakunk ki, erősen eltérő megjelenésű tárgyakkal, balról jobbra haladva.

– Ritmikus sorok kirakása hasonló tárgyakkal,

– Ritmikus sor alkotása nyomdázással.

– Ritmikus sorok kirakása színekkel, formákkal.

– 2 + 2 –es sorok kirakása.

– 1 + 1 + 1 –es sorok alkotása pl.: gyöngyfűzéssel, egy kék, egy sárga, egy piros.

 

Analógiás sorok kirakása, eseményképek értelmezése:

Kezdetben 3 – 4, később több képből álló sorozatokat készítünk. Balról jobbra haladva kitesszük a képeket időrendi, eseménytörténeti sorrendben, miközben elmeséljük a történetet. Majd közösen is elmeséljük a történetet a gyerekekkel, majd kérdéseket teszünk föl a képekkel kapcsolatban.

Amikor a gyermekek már jól megnézték a képeket, megértették az analógiát, összekeverjük, majd a gyermekek is sorba kirakják a képeket és elmesélik a történetet.

Elsőként olyan sorozatokat válasszunk, ahol a növekedés, vagy fogyás egyértelműen meghatározza a sorrendet. Később a növekedés összekapcsolódik a logikai összefüggés felismerésével, végül a sorozatok kirakásához a logikai, időrendi sorrend megértése szükséges. A sorozat képeinek számát maximum 6 képig növeljük.

 

Fejezd be a gondolatom!

Eszköz: labda

A játékvezető eldobja a labdát, s azt mondja: Fejezd, be a gondolatom! 4-5 éveseknek

– A fagylaltot nyaljuk, az almát….

– Nappal világos van, éjszaka…

– Az óriás magas, a törpe…

– Télen hideg van, nyáron…

– A kakas kukorékol, az egér….

– A kutyának négy lába van a csirkének…

– A kutya ugat, a macska…

– A kiabálás hangos, a suttogás…

– Az ég kék, a fű…

– Télen a fejünkre sapkát teszünk, a kezünkre…

– Télen hideg van, nyáron…

– A csiga lassú, a nyuszi…

Ezt a játékot érdemes többször is eljátszani, s így az ellentétpárok gyakorlására is alkalmas! Ketten is játszhatjuk, akár otthoni sütés-főzés, vagy utazás és várakozás közben.

 

A hiányzó fogalmat kell megkeresni! (5-7 éveseknek)

– A siker öröm, a kudarc…

– Örömmel tölt el a siker, bánattal a…

– Egy ember személy sok ember együtt…

– A halnak víz kell az élethez, az embernek…

– Lent van a padló, fent…

– Az óra ketyeg a csengő…

– Lent van a pince fenn a…

– A gyurma puha a kő…

– Hangos a kiabálás, halk a…

– A dobnak van verője, a hegedűnek…

– A kocka szögletes, a labda…

Forrás

Mit tehetünk szülőként a gyermek gondolkodásának fejlesztéséért?

Szerző:

Mit tehetünk szülőként a gyermek gondolkodásának fejlesztéséért?

A gondolkodás fejlesztésénél fontos a manipulálás (konkrét tárgyakkal történő cselekvés) és a sok gyakorlás, mert ezeknek a gyermekeknek nehéz a gondolati síkon való műveletvégzés (nem tudnak átvitt értelemben gondolkodni). A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz.

Gondolkodás fejlesztésének területei:

– A környezet megismertetése, felfedeztetése.

– Általános ismeretek fejlesztése.

– Elemi fogalom rendszer kialakítása.

– Ismereteik rendszerezése.

– Új ismeretek elhelyezése.

– Színek, formák megismertetése.

– Logikai – funkcionális összefüggések megfigyeltetése, felismerése.

– Analizáló – szintetizáló képesség fejlesztése:   hiányok pótlása, szimmetria, rész-egész viszony.

– Analógiás gondolkodás fejlesztése:   ritmikus sorok kirakása, – eseményképek értelmezése.

– Idői tájékozódás fejlesztése

– Főfogalom alá rendelés.

– Összehasonlítás. – Különbségek megfigyeltetése.

– Változás megfigyeltetése, felfedezése.

– Össze nem illőség.

Néhány ötlet a játékos tevékenységekhez

 

Igaz vagy hamis?

A játékvezető különféle állításokat mond. A gyerekeknek jól meg kell figyelni, amit mond. El kell dönteni, hogy igaz, vagy hamis

Kisebb gyerekeknek:

 – Nyáron esik hó.

– Egy zsiráf kisebb, mint egy kutya.

– Egy felnőtt öregebb, mint egy gyerek.

– Egy versenyautó gyorsabb, mint egy roller.

– Egy narancs savanyúbb, mint egy citrom.

– A gyík hosszabb, mint egy kígyó.

– Az ívó víz sokkal tisztább, mint a sár.

– Elrepülnek a fecskék tavasszal Afrikába.

– Ősszel lehullnak a fákról a levelek.

– Az éjszaka világosabb, mint a nappal.

– Nappal világosabb van, mint éjszaka.

– Egy héten hét nap van.

– Egy kezemen kevesebb ujjam van, mint egy lábamon.

Ezek a „tagadások” nagyon jól fejlesztik a gyermekeket.

– Télen soha nem esik a hó!

– A fecskék tavasszal nem repülnek el Afrikába!

– A fecskék nem ősszel repülnek el Afrikába!

 

Analizáló – szintetizáló képesség fejlesztése, rész-egész viszony

Az analitikus gondolkodás fejlesztésével segítjük azon képességet, melynek segítségével értelmezni és felismerni is tudjuk a rész – egész viszonyt. Segít az egészet részekre bontani, az egészet a részek összességeként értelmezni. Minden olyan játék, amelynél a részekre bontás, részekből összerakás, konstruálás szerepel, alkalmas az analizáló-szintetizáló képesség fejlesztésére. Nagycsoportos óvodásnál, e gondolkodási funkciójának fejlesztésében eredményesen használhatjuk a puzzle játékokat, illetve a hiányos képek felismerése, kiegészítése, szétvágott képek összeillesztése, mesekocka, építőkockák, dupló, legó, is alkalmas erre.

Az első osztályos gyermeknek a következők miatt van szüksége van erre a gondolkodási funkcióra:

– amikor összeolvasni tanul,

– amikor leírja a szavakat,

– amikor szótagol, betűkre,

– hangokra bont.

 

Rakjuk össze együtt! – Szedjük szét együtt!

A játék lényege az, hogy a felnőtt felsorolja a részeket, s a gyerek megnevezi az egészet.

– A felnőtt mondja: pikkely, uszony, farok. Gyermek mondja hal.

– A felnőtt mondja: lábak, szőr, ugat. Gyermek mondja: kutya.

Másik változata, amikor az egészet nevezzük meg, s a gyerekeknek kell a részeket megnevezni.  

– A felnőtt mondja: madár. Gyermek mondja: szárny, csőr, toll

– A felnőtt mondja: virág. Gyermek mondja: levél, szár, bimbó

– A felnőtt mondja: citrom. Gyermek mondja: sárga, savanyú, kerek

Forrás

A gyermek gondolkodásának fejlődése

Szerző:

A gyermek gondolkodásának fejlődése

A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési folyamat, problémamegoldó szellemi tevékenység.

Gondolkodás nélkül nincs tanulási képesség, s a gondolkodási funkciók fejlesztése nagyon fontos a matematika, a nyelvtan tananyagának elsajátításához, megértéséhez. Elválaszthatatlan a cselekvéstől, logikától és a nyelvtől.

E képesség működésének folyamata: észlelés, megértés, összefüggések felismerése, terv, stratégia, reakció.

A kisgyermek konkrét, szituatív gondolkodásától hosszas fejlődési folyamat követhető nyomon a felnőtt fogalmi-absztrakt gondolkodásáig.

Ez a folyamat párhuzamot mutat a nyelvi fejlődéssel. Az egyre bonyolultabb gondolkodási sémák egyre összetettebb nyelvi megfogalmazásokat hoznak létre. Ugyanígy a magasabb nyelvi szintek összetettebb gondolkodási rendszerek kialakulásához vezetnek.

A kisgyermek gondolatai a beszéd megjelenése előtt a cselekvésben jelennek meg. Képekben érzékeli a világot, tevékenykedik. Később összekapcsolja a dolgokat, képzetei lesznek, elkezd beszélni.

Az óvodás spontán cselekszik, gondolatai csaponganak, fantáziája erősebb a realitásoknál. Nem gondolkodik racionálisan, képzelete irányítja a beszédtevékenységet is. A gondolatai irányát még nem tudja megváltoztatni.

A 6-7 éves már tervez, megfontol, átlátja a dolgokat, több dimenzióban gondolkodik, rutinos az analógiák alkalmazásában. A 9 éves tájékozódik, stratégiákat állít fel, kitartóan, reálisan gondolkodik.

A gondolkodási műveletek (pl. az analógiák, az absztrahálás, a szintézis) bonyolult tudati tevékenységek termékei. E mechanizmusok rutinossá való alakítása kiemelten fontos az iskoláskor előtt, hisz a tanulási folyamat minden egyes területén kreatív, rugalmas gondolkodásra van szükség.

A gondolkodás fejlesztésénél fontos a manipulálás (konkrét tárgyakkal történő cselekvés) és a sok gyakorlás, mert ezeknek a gyermekeknek nehéz a gondolati síkon való műveletvégzés (nem tudnak átvitt értelemben gondolkodni). A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz.

Forrás

Nyaralás, kánikula, unalom?

Szerző:

Nyaralás, kánikula, unalom?

Imádjuk a vakációt! A nyári szünet az önfeledt kikapcsolódás, pihenés és sok-sok játszás időszaka. De e csodás napok alatt is számos kihívással szembesülünk szülőként: unatkozás a hosszabb autóutak, vagy vonatos utazások, vagy a szeszélyes időjárás a nyaralásunk alatt.

Ha autóval utazunk, akkor jó elővenni a tarsolyból egy-egy érdekes játékot, amivel elütjük az időt, amihez nincs szükség semmilyen eszközre, fizikai játékra.

Erről jut eszembe!

Mondok egy szót. A gyerekeknek fel kell sorolnia azokat a szavakat, ami erről eszükbe jut. pl. úszógumi: vakáció, nyár, meleg, strand, úszás, vízpart, stb. Ezután fordítva játsszuk, szerepet cserélünk. (Versenyezhetünk, kinek hány szó jut eszébe.)

Ki tud hosszabbat mondani?

A környezetünkben lévő tárgyról állításokat fogalmazunk meg úgy, hogy azt bővítjük egy-egy szóval. Nagyon vicces játék lehet, csak a képzelet szab határt. Nem kell valós mondatokat fűzni, jókat lehet nevetni rajta. Addig bővítjük a mondatot felváltva tetszés szerint, ameddig van ötletünk.

 

Amikor vonatozunk, akkor néhány klasszikus játék előkerülhet a hátizsákból: kártyajáték, vagy ország-város játékhoz 1-1 lap és íróeszköz. De ha nincs nálunk semmi, akkor jöhet a barkochba, ami hasznos és szórakoztató, talán az egyik legegyszerűbb játék.

„A barkochba egy szóbeli játék, ahol egy személy egy fogalmat gondol ki, a többiek pedig kérdésekkel próbálják kitalálni azt. A kérdéseket igennel vagy nemmel lehet megválaszolni. A játék célja, hogy a kérdezők minél kevesebb kérdésből kitalálják a gondolt fogalmat. A játékban a kérdéseket célszerű kategóriákra bontani (például: élőlény, tárgy, helyszín), és azokra építeni a kérdéseket.

Íme, néhány példa kérdés, amivel a barkochba játékban el lehet indulni:

Általános kérdések:

    Élőlény?

    Tárgy?

    Helyszín?

    Kitalált karakter?

    Valós személy?

    Régebbi vagy újabb?

    Nagy vagy kicsi?

    Használják, vagy nem használják ma?

 

Speciálisabb kérdések:

    Színes?

    Fémből van?

    Ember alkotta?

    Hasznos?

    Veszélyes?

    Meleg helyen van?

    Hideg helyen van?

    Mozog?

    Repül?

    Úszik?

    A természet része?

    Szórakozáshoz köthető?

A barkochba során fontos, hogy a kérdések logikusan kövessék egymást, és a válaszok alapján lehessen leszűkíteni a lehetséges válaszokat. A játék izgalmát az adja, hogy minél kevesebb kérdésből kitaláljuk a gondolt fogalmat. A Wikipédia szerint Karinthy Frigyes köztudottan remekelt ebben a játékban.”

 

Forrás:  AI-alapú áttekintés

Nyaralás alkalmával is érdemes arra felkészülnünk, hogy az időjárás megviccelhet minket. Éppen ezért a klasszikus üdülős, vizes játékok mellé csomagoljunk be egy-két egyszerű benti játékot. Ha esik az eső, vagy olyan hőség van, hogy beszorulunk a szobába, akkor lesz mivel játszani.

Fontos, hogy a játék értékes idő legyen. Ezért szeretjük a kártyát és a dominójátékokat, mert ezek pontosan ezt adják. Szórakoztatóak és pörgősek, s közben fejlesztik a figyelmet, szókincset, gondolkodást.

Különböző Körút – dominóink vannak.

Különösen szeretjük a Szó-szó körút játékok közül ezt a kettőt:

  • Egyből sok
  • Ellentétes jelentésű szópárok

Az Egyből sok játék csillaggal kezdődik, és a mosollyal végződik! A szavak közötti kapcsolat alapján rakjuk a dominót.

A játék során az elvont gondolkodás már megjelenik. Rá kell jönni a gyűjtőfogalmakra, így a szókincset is fejleszti.

Az Ellentétes szópárok dominó 32 különböző melléknév ellentétes párját rejti.

A dominó körbe ér, mindegy melyik lappal kezdődik.

A lényeg: Csak tedd le és keress hozzá illőt!

Remek fejlesztő játék a figyelem, az azonosságkeresés, a koncentráció területén.

A beszédkészséget, a szókincset, az olvasást és a logikát is csiszolja.

Képkörút dominó a Hangkaptató fejlesztő játékhoz

Hangkaptató készletünk kiegészítése az óvodások és kisiskolások részére.

Rendkívül hasznos az olvasás előkészítő és a betűtanulás időszakában, és a későbbiekben is, attól függően, mi a fejlesztési cél.

Ez a dominó játék, Képkörút, bárhol kezdődhet és mindig körbe ér.

A készlet 4 egymástól különálló játékot tartalmaz. Egymással nem összeilleszthetőek.

  1. Egytagú szavaink képeit tartalmazza ( makk, zsák, csont)
    2. Kéttagú szavaink képeit tartalmazza (fel-hő, la-kat, lap-top)
    3. Háromtagú szavaink képeit tartalmazza (o-rosz-lán, űr-ha-jós, nyo-mo-zó)
  2. A kép kezdőhangját a hang betűjével kell összepárosítania. (Ű űrhajós – E egér stb)

Az 1. 2. és 3. képkörútjaink 32 – 32 db dominójáték lapot; míg a 4. játékunk 76 db játéklapot tartalmaz.

Összesen: 3 x 32db + 76 db = 172 db játéklap érkezik a csomagban

A játéklapok egyszínűek.
A játéklapok mérete : 9 cm x 4,5 cm

Itt is meg tudod nézni>>>

Szókincs fejlesztése játékosan

Szerző:

Hogyan támogathatjuk a gyermek nyelvi készségének fejlődését?

A beszédkészség és a szókincs fejlesztése egyszerű hétköznapi módon elérhető.

Ha meghallgatjuk gyermekünket és válaszolunk neki, akkor ezzel további beszélgetésre bátorítjuk.

Rendkívül fontos és hasznos a napi szintű, rendszeres beszélgetés a gyermekkel. Érdeklődjünk, mi történt aznap az óvodában, vagy az iskolában. Sőt beszélgethetünk a gyermeket érdeklő témákról is.

Ha jó, nyitott kérdéseket teszünk fel neki, akkor arra késztetjük, hogy mondattal fogalmazza meg gondolatát. pl. Miért szereted ezt a játékod? Ki a kedvenc mesehősöd?

A kölcsönös történetmesélés is hasznos. Kezdetben meséljünk kis történeteket, akár valódit vagy kitaláltat, majd hallgassuk meg a gyermek történetét is. Ez fejleszti a kifejezőkészséget és a szókincset.

Nemcsak az óvodás korú gyerekek, hanem a kisiskolások is szeretik a szerepjátékot: boltos, orvosos vagy iskolás játékok. Ezzel a módszerrel gyakoroltatjuk a beszédet különböző szituációkban.

Szókincs fejlesztését a rendszeres mesélés, olvasás fejleszti.

Remek elfoglaltság az esti mesélés a kedvelt mesekönyvből. Vegyünk elő képeskönyveket, így a gyermek vizuális támogatással tanulhat meg az új szavakat.

Később, ha már tud olvasni a gyermek, akkor olvassunk rendszeresen vele. Válasszunk változatos témájú könyveket, amelyek új szavakat és fogalmakat vezetnek be.

Az énekek és mondókák játékosan fejlesztik a nyelvi készségeket. Énekeljünk közösen dalokat és mondjuk együtt a mondókákat, amelyek új szavakat és ritmusokat vezetnek be.

Fedezzük fel a közvetlen környezetünket! Ha megnevezzük a tárgyakat, állatokat, növényeket… stb,  ez segít a gyermeknek összekapcsolni a szavak jelentését a való világ elemeivel.

Szükség szerint magyarázzuk el az új szavak jelentését. Használjuk őket mondatokban, hogy könnyebben megértsék a jelentést.

A szójátékok játékosan bővítik a szókincset. Játsszunk szókártyákkal, szódominókkal, fejlesztő társasjátékokkal.

Fejlesztő játékunk a Hangkaptató, amivel játékos tevékenységgel gyakoroljuk pl. a hangészlelést, a hangfelismerést, a hangoztatást, a hangkeresést, a tájékozódást, eddzük a gyermek figyelmét és a memóriáját.

Egy olyan képességfejlesztő eszköz, játék, ami előkészíti az olvasás tanulását. Komplex módon fejleszti a beszédkészséget, szókincset, a gondolkodást, a vizuális és auditív memóriát, valamint a téri-vizuális készségeket.

Sokféleképpen használható, amit az útmutatóban részletesen bemutatunk.

További tájékoztató itt található >>>>>>>>

Próbáljátok ki!

Ötleteket adok a változatos, kényszer nélküli, játékos tevékenységhez!

További játékötletet itt olvashatsz >>>>>

Szeretnél több információt a Hangkaptató játékos eszközünkről?

Szívesen kipróbálnátok a gyermekeddel? 

ITT tudod kérni a próbajátékot az űrlap kitöltése után.

Mit csináljunk, ha áramszünet van?

Szerző:

Mit csináljunk, ha áramszünet van?

Nagy kihívás egy váratlan és tartós áramszünet! Megszoktuk, hogy van, és rájövünk arra, hogy áram nélkül mennyire nehéz.

Nem működnek az elektromos háztartási eszközeink, a konyhai munkát el is felejthetjük arra az időre. Csak bízhatunk a hűtőnk „tűrőképességében”, hogy a bent lévő élelmiszerek, a fagyasztott termékek nem romolnak meg.

Az áram nélküli helyzetet kissé kritikussá teszi az, ha éppen unokázunk. Szeretünk együtt játszani, társasozni, és magában is szívesen elfoglalja magát  az unokám.

De mégis… Egy kis pihenés, lazítás mindenkinek jól esik, ekkor mehet tévénézés, a netezés.

Ha pedig nincs net, tévé, mert áramszünet van, mint legutóbb nálunk a hétfői vihar után, akkor az unatkozást valami érdekes és hasznos dologgal kell elütni.

Maratoni játékba kezdtünk.

Kipakoltuk a Körút – dominókat a fiókból. Különböző nehézségi szintű dominóink vannak, a könnyebbtől a nehezebb felé haladtunk.

Kép – betű – szótag körút dominókat az iskolakezdéskor használtuk. A tájékozódást erősítjük a játszás során. Fejlődik a gyermek vizuális és verbális memóriája is.

Szó – szó körút már egy nehezebb szintű társas játék, hiszen számos területhez kapcsolódhat: pl. nyelvtani fogalmak vagy helyesírás erősítése, idegen nyelv szavak tanulása…  

A dominójátékhoz hasonlóan játsszuk.

A dominók egy részét kiosztjuk, a többi az asztalon marad lefordítva. A kezdő játékos középre kitesz egy dominót. A következő játékosnak egy olyan dominót kell leraknia, ami illeszkedik. Ha nincs kirakható lapja (dominója), akkor húz egyet az asztalon lévőkből.

A cél szólánc építése a dominókból. Az lesz a győztes, akinek hamarabb elfogynak a lapjai.

A játék során új szavakat tanul meg a gyermek, ezért rendkívül fejleszti a szókincset. Aktualizálja a gyermek ismereteit, tudását.

Komoly logikai feladatot jelent a dominók illesztése, ez fejleszti a gondolkodási képességet.

Továbbá a figyelem, a koncentráció szükséges a játékhoz.

Fontos a megfelelő szabálykövetés, vagyis a szabály betartása segíti a megértést.

Ez valódi ész-torna, hiszen a dominók számos területen fejlesztik a gyermek képességeit és élénkítik a felnőttet is.

Jól szórakoztunk.

Rámoltunk és játszottunk

Szerző:

Rámoltunk és játszottunk

Telik az idő, kis unokám, Ati lassan befejezi a 4. osztályt. Szerinte már nagyfiú, és kevesebbet fog játszani, ezért az egyik nagyis hétvégén rendezgette a játékait.

Három kupacba csoportosította a játékszereit: óvodás, iskolás játékok és az örök kedvencek.

Természetesen favorit a Lego. Visszakerült az összes a szekrénybe dobozostul, benne az útmutatókkal az összerakáshoz.

Az imádott vonatok, szerelvények és a terepasztal kiegészítők jól mutatnak a polcon. A vár- és házépítő szettek szintén kedveltek listáján maradt.

 Az óvodás játékokat összecsomagoltuk a szomszéd kisfiúnak, Ákosnak.

Az íróasztal alsó polcáról előkerült a 4 dobozos készlet, a Hangkaptató „társasjáték” is. Tanakodás közben, – kinek is adjuk oda? – számos jó emlék jutott eszünkbe.

 

„No, még egy játszma?”

„ Én leszek a robot!” –mondta Ati és már játszottunk is. Kiraktuk a kis képeket és kezdtük a robotnyelvet, azaz egymás rejtvényét kitalálni. S közben gyakoroltuk a magánhangzók helyes ejtését. Szóval játszva tanultunk!

Kedvencünk a memóriajáték, ami igazi „emlékezet – erőpróba”.

A szabálynak megfelelően téglalap alakzatban elhelyeztük a képeket és a szókártyákat és indulhatott a memória-csata. Bizony kellett koncentrálnom rendesen, hogy minél több kép-szó párt gyűjtsek, hiszen meg kell jegyezni a lapok helyét és tartalmát akkor is, ha nincs egyezés.

Mindez fejleszti a vizuális memóriát, segíti az információk tárolását és visszahívását.

Nemcsak jól szórakoztunk, hanem megdolgoztattuk az agyunkat.

Szívből ajánlom a Hangkaptató játékot azoknak, akik játszva gyakorolnának otthon.

Az örömmel, jókedvvel végzett munka, tanulás hatékonysága nem vitatható, és közben napról-napra ügyesedik, fejlődik a gyermeked.

Próbáljátok ki!

Ötleteket adok a változatos, kényszer nélküli, játékos tevékenységhez!

További játékötletet itt olvashatsz >>>>>

Szeretnél több információt a Hangkaptató játékos eszközünkről?

Szívesen kipróbálnátok a gyermekeddel? 

ITT tudod kérni a próbajátékot az űrlap kitöltése után.

Miért is olyan fontos a térbeli tájékozódás?

Szerző:

Miért is olyan fontos a térbeli tájékozódás?

A téri viszonyokat nem lehet “megtanítani”, hanem sok-sok helyzeten keresztül kell tapasztalatot szereznie a gyermeknek. Így fog előbb-utóbb a gyakorlottság rutinná válni és elmélyülni.

A tanulási problémákkal küzdő gyerekeknél jellemző a térbeli viszonyításnak gyengesége, mert még nem alakult ki náluk tökéletesen a térbeli, illetve síkbeli tájékozódó képesség.

Ők nem tudnak különbséget tenni a p-d betűk, vagy láb-bál szavak között.

A matematikában gyakran nem értik, hogy miből mit kell elvenni, vagy keverik íráskor a 6 és 9 számokat.

 

A téri tájékozódás fejlődése egy folyamat, melynek lépéseit nem szabad kihagyni.

A tájékozódáshoz saját testünk az első kiinduló pont.

Mindent önmagunkhoz képest viszonyítunk, méreteket, irányokat, és ez alapján tapasztaljuk meg testünk határait. Ezért az első lépés a testséma fejlesztése. Ezt egészen kiskortól kezdve mondókákkal is összeköthetjük.

A biztos testsémára épülve tud kialakulni az oldaliság: a bal és jobb irányok megkülönböztetése.

Tudjuk, hogy az olvasási, írás problémák iránytévesztésből is adódhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy 5-6 éves korban nagy figyelmet fordítsunk a balról-jobbra való haladási irány kialakítására.

A térbeli tájékozódás elsajátításakor nagyon fontos, hogy a gyerekek megismerjék és értsék a relációs szavakat: fent, lent, előtte, mögötte, mellette stb.

Ezt sok egyszerű mozgásos tevékenységgel, játékkal segíthetjük: pl. Lépj egyet előre! Tedd a macit az asztal alá!

Játékosan megtapasztaltatjuk az irányhármasságot is, ennek nagy jelentősége lesz majd a nyelvtanórákon.

Például: Hol van a maci? A széken. Hova tetted a macit? A székre. Honnan vetted el a macit? A székről.

 

Számos fejlesztő, foglalkoztató füzetet és játékot találhatunk a tájékozódás elmélyítéséhez.

Egy mini babaház játék is hasznos lehet. A mesével átszőtt történetek, és „alkotó tevékenységek”vezetnek végig a tájékozódás elsajátításán.

Ha már kellő jártasságot szerzett a gyermek, biztosan eligazodik a térbeli viszonyok közt, csak akkor szerencsés elővenni bármilyen feladatlapos, papíros játékot. Téri irányok felismerése a síkban ez a fejlesztés utolsó, legelvontabb szakasza.

A feladatlapon mindig figyelni kell a haladási irányokra: vízszintesen következetesen balról jobbra, függőleges irányban pedig fentről lefelé. A síkbeli tájékozódás fontos ahhoz, hogy a gyermek eligazodjon a füzetben, a munkafüzetben és a tankönyvben.

Az óvodában és az iskolában is rajzos tevékenységgel történik a fejlesztés:

Rajzolj a lap közepére egy házat,

a ház fölé (pontosan a tető fölé) egy madarat,

a ház mellé jobb oldalra, (jobb kezed felöli oldalra) egy fát,

a fa fölé egy napocskát,

a fa alá füvet és egy cicát,

a ház bal oldalára egy virágot!

A gyakorlás során a gyerekek képesek lesznek egy írólapon felismerni azt, hogy hol van a közepe, a bal alsó és a jobb felső sarka.

 

 

Ati tanul, úgy mint mi régen
Powered by  GDPR Cookie Compliance
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.