A gondolkodás a legmagasabb szintű megismerési folyamat, problémamegoldó szellemi tevékenység.

Gondolkodás nélkül nincs tanulási képesség, s a gondolkodási funkciók fejlesztése nagyon fontos a matematika, a nyelvtan tananyagának elsajátításához, megértéséhez. Elválaszthatatlan a cselekvéstől, logikától és a nyelvtől.

E képesség működésének folyamata: észlelés, megértés, összefüggések felismerése, terv, stratégia, reakció.

A kisgyermek konkrét, szituatív gondolkodásától hosszas fejlődési folyamat követhető nyomon a felnőtt fogalmi-absztrakt gondolkodásáig.

Ez a folyamat párhuzamot mutat a nyelvi fejlődéssel. Az egyre bonyolultabb gondolkodási sémák egyre összetettebb nyelvi megfogalmazásokat hoznak létre. Ugyanígy a magasabb nyelvi szintek összetettebb gondolkodási rendszerek kialakulásához vezetnek.

A kisgyermek gondolatai a beszéd megjelenése előtt a cselekvésben jelennek meg. Képekben érzékeli a világot, tevékenykedik. Később összekapcsolja a dolgokat, képzetei lesznek, elkezd beszélni.

Az óvodás spontán cselekszik, gondolatai csaponganak, fantáziája erősebb a realitásoknál. Nem gondolkodik racionálisan, képzelete irányítja a beszédtevékenységet is. A gondolatai irányát még nem tudja megváltoztatni.

A 6-7 éves már tervez, megfontol, átlátja a dolgokat, több dimenzióban gondolkodik, rutinos az analógiák alkalmazásában. A 9 éves tájékozódik, stratégiákat állít fel, kitartóan, reálisan gondolkodik.

A gondolkodási műveletek (pl. az analógiák, az absztrahálás, a szintézis) bonyolult tudati tevékenységek termékei. E mechanizmusok rutinossá való alakítása kiemelten fontos az iskoláskor előtt, hisz a tanulási folyamat minden egyes területén kreatív, rugalmas gondolkodásra van szükség.

A gondolkodás fejlesztésénél fontos a manipulálás (konkrét tárgyakkal történő cselekvés) és a sok gyakorlás, mert ezeknek a gyermekeknek nehéz a gondolati síkon való műveletvégzés (nem tudnak átvitt értelemben gondolkodni). A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz.

Forrás