Mit tehetünk szülőként a gyermek gondolkodásának fejlesztéséért?
A gondolkodás fejlesztésénél fontos a manipulálás (konkrét tárgyakkal történő cselekvés) és a sok gyakorlás, mert ezeknek a gyermekeknek nehéz a gondolati síkon való műveletvégzés (nem tudnak átvitt értelemben gondolkodni). A tárgyi tevékenykedések közben jelentkező problémák megoldása fokozatosan függetlenedik a cselekvéstől, és a szavakban történő kifejeződésen keresztül vezet a képzeletben történő megoldások kereséséhez, a gondolkodáshoz.
Gondolkodás fejlesztésének területei:
– A környezet megismertetése, felfedeztetése.
– Általános ismeretek fejlesztése.
– Elemi fogalom rendszer kialakítása.
– Ismereteik rendszerezése.
– Új ismeretek elhelyezése.
– Színek, formák megismertetése.
– Logikai – funkcionális összefüggések megfigyeltetése, felismerése.
– Analizáló – szintetizáló képesség fejlesztése: hiányok pótlása, szimmetria, rész-egész viszony.
– Analógiás gondolkodás fejlesztése: ritmikus sorok kirakása, – eseményképek értelmezése.
– Idői tájékozódás fejlesztése
– Főfogalom alá rendelés.
– Összehasonlítás. – Különbségek megfigyeltetése.
– Változás megfigyeltetése, felfedezése.
– Össze nem illőség.
Néhány ötlet a játékos tevékenységekhez
Igaz vagy hamis?
A játékvezető különféle állításokat mond. A gyerekeknek jól meg kell figyelni, amit mond. El kell dönteni, hogy igaz, vagy hamis
Kisebb gyerekeknek:
– Nyáron esik hó.
– Egy zsiráf kisebb, mint egy kutya.
– Egy felnőtt öregebb, mint egy gyerek.
– Egy versenyautó gyorsabb, mint egy roller.
– Egy narancs savanyúbb, mint egy citrom.
– A gyík hosszabb, mint egy kígyó.
– Az ívó víz sokkal tisztább, mint a sár.
– Elrepülnek a fecskék tavasszal Afrikába.
– Ősszel lehullnak a fákról a levelek.
– Az éjszaka világosabb, mint a nappal.
– Nappal világosabb van, mint éjszaka.
– Egy héten hét nap van.
– Egy kezemen kevesebb ujjam van, mint egy lábamon.
Ezek a „tagadások” nagyon jól fejlesztik a gyermekeket.
– Télen soha nem esik a hó!
– A fecskék tavasszal nem repülnek el Afrikába!
– A fecskék nem ősszel repülnek el Afrikába!
Analizáló – szintetizáló képesség fejlesztése, rész-egész viszony
Az analitikus gondolkodás fejlesztésével segítjük azon képességet, melynek segítségével értelmezni és felismerni is tudjuk a rész – egész viszonyt. Segít az egészet részekre bontani, az egészet a részek összességeként értelmezni. Minden olyan játék, amelynél a részekre bontás, részekből összerakás, konstruálás szerepel, alkalmas az analizáló-szintetizáló képesség fejlesztésére. Nagycsoportos óvodásnál, e gondolkodási funkciójának fejlesztésében eredményesen használhatjuk a puzzle játékokat, illetve a hiányos képek felismerése, kiegészítése, szétvágott képek összeillesztése, mesekocka, építőkockák, dupló, legó, is alkalmas erre.
Az első osztályos gyermeknek a következők miatt van szüksége van erre a gondolkodási funkcióra:
– amikor összeolvasni tanul,
– amikor leírja a szavakat,
– amikor szótagol, betűkre,
– hangokra bont.
Rakjuk össze együtt! – Szedjük szét együtt!
A játék lényege az, hogy a felnőtt felsorolja a részeket, s a gyerek megnevezi az egészet.
– A felnőtt mondja: pikkely, uszony, farok. Gyermek mondja hal.
– A felnőtt mondja: lábak, szőr, ugat. Gyermek mondja: kutya.
Másik változata, amikor az egészet nevezzük meg, s a gyerekeknek kell a részeket megnevezni.
– A felnőtt mondja: madár. Gyermek mondja: szárny, csőr, toll
– A felnőtt mondja: virág. Gyermek mondja: levél, szár, bimbó
– A felnőtt mondja: citrom. Gyermek mondja: sárga, savanyú, kerek
