Ebben a posztban olyan játékokat, feladatokat fogok mutatni, amellyel a különböző gondolkodási területek működését lehet segíteni. Nagyon fontos azonban, hogy először nézzétek végig a kezdetektől: tehát először az analógiás gondolkodástól lehet kezdeni, hogy a gyermek felismeri-e a törvényszerűségeket? Ezek után léphetünk szintet. Azért jobb ilyen módon ezzel a területtel foglalkozni, mert hiába szeretnénk az analízis-szintézissel foglalkozni, ha az analógiák sincsenek rendben vagy még egyszerűen nem ért meg rá a gyerkőc.

Nézzük tehát a játékokat!

 

1. Az analógiás gondolkodás fejlesztése:

-mondatok befejezése. Pl.: Éjszaka sötét van, ezért…. Ősz van, ezért…. Karácsonykor együtt van a család, mert… Vigyázz a sütőnél, mert ….. A madaraknak szárnya van, ezért …..

-iskoláskorban az analóg gondolkodás ugyanúgy jelen van: ekkor tanuljuk meg, mit jelentenek a különböző matematikai műveletek, hogyan kell írni. Nagyon fontos, hogy a rendszeres gyakorlással az analógiás feladatokra fordított idő csökken! A jól begyakorolt analógiákhoz tudunk később új, de ugyanolyan elvre épülő feladatokat kapcsolni. Ebből a szülő azt látja, hogy először gyermeke megtanulja: 1+1=2, második osztályban már azt, hogy 10+10=20, és így tovább.

 

2. Az analízis-szintézis fejlesztése:

-legózás. Építhetünk szabadon, majd később minta szerint.

-kirakózás. Először csak néhány darabossal próbálkozzunk, majd később foglalkozhatunk bonyolultabbakkal.

-keressük meg, mi hiányzik képekről és egészítsük ki. Egyszerű formákkal kezdjük, házzal, fával, csigával, stb.

-keressünk elrejtett részleteket képeken. Hasonlítsunk össze képeket és keressük meg az eltéréseket!

-alkossunk betűkből, szótagokból szavakat!

-találjunk ki dolgokat néhány jellemzőből! Pl. toll, csőr, szárny ->madár.

 

3. Az aritmetikai gondolkodás fejlesztése:

-számoljunk! A kicsik számoljanak korongképek szerint, az ujjukon (de figyeljünk, ne siessenek, hanem pontosan akkor mondják a számot, amikor nyitják az ujjukat!), próbáljuk rávezetni őket a több-kevesebb-ugyanannyi felismerésére!

-A nagyobbak is számoljanak, de természetesen már nehezebb feladatokkal. Alkossanak sorozatokat, számoljanak kettesével, ötösével (vagy ahogy tetszik) előre és visszafelé is! Képezzenek számokat előre megadott számjegyekből!

-Keressenek elrejtett tárgyakat és nevezzék meg, pontosan hol volt (az asztal alatt, a szék mellett)!

-Ugráljanak irányoknak megfelelően! Mondjuk gyorsan az irányokat és próbálja azt mozgással követni!

 

4. A fogalmi gondolkodás fejlesztése:

-Rendeljünk főfogalmak alá konkrétumot: alma, banán, körte -> gyümölcsök.

-Keressünk kakukktojást! Alma, banán, körte, karfiol – melyik nem illik a sorba?

-Figyeljük meg az ablakból környezetünket! Kit látunk, mit csinál, hová mehet? Jellemezzük a járókelőket, a természeti környezetet!

 

5. Az inverz gondolkodás fejlesztése:

-Igaz-hamis állítások megfejtése. Pl. Nyáron esik a hó. Vagy: Nyáron nem esik a hó.

-Szöveges feladatok megoldása: a matematikai törvényszerűségek felismerése kulcsszavak segítségével: több, mint; kevesebb, mint; növekvő sorrend; csökkenő sorrend, stb.

– Amerikából jöttem játék: egy-egy foglalkozás körülírása és kitalálása. A klasszikus barchoba is játszható.

 

6. A kauzális gondolkodás fejlesztése:

-Mondatbefejezések: mi történhetett?

-Sorrendiség felállítása a napi feladatvégzésben, a heti teendőkben!

-Keressünk rokon értelmű vagy ellentétes jelentésű szavakat!

-Magyarázzunk meg jelenségeket! Beszélhetünk időjárásról, évszakokról, környezetben megfigyelhető jelenségekről (Miért sárgulnak a levelek? Miért párolog a víz?), népszokásokról, ünnepekről, stb.-ről.

Természetesen, a gondolkodás problémamentes esetben magától alakul és fejlődik, ahogy a gyerekek növekednek, ugyanakkor, bármelyik gyerkőcnek hasznára válik egy kis ilyen jellegű foglalkozás.

Forrás