Olvasóvá nevelés az iskolában és otthon
A gyermeket körülvevő környezetnek meghatározó szerepe van a tanulás szempontjából.
Az olvasás szeretetére neveljük gyermekünket, amikor otthon olvasunk, mesélünk neki, ha együtt járunk könyvtárba vagy könyvesboltban nézegetjük a neki való könyveket.
Ha azt látja otthon, hogy a szülei, a testvérei olvasnak, tanulnak, az példa értékű lesz számára: néhány év múlva ő is olvasó ember lesz.
„ Pedig az olvasás a boldogságra nyíló ajtó kulcsa lehet. Az olvasás ugyanis gyógyszer – megnyugtatja a lelket, ha az beteg, vagy háborog. Az olvasás csokoládé, mert jó érzéseket kelt. Az olvasás: tudás, mert olyan ismereteket hordoz, ami az önismerethez, a sikerhez, és az életben maradáshoz kell.
Ugyanakkor be kell vallani, az olvasás: munka. A szöveget végig kell olvasni, meg kell érteni, a szavakkal megfogalmazott dolgokat el kell képzelni, a gondolatokat fel kell dolgozni. Erőfeszítést kíván. De a csúcsra sem lehet feljutni úgy, hogy az ember nem mássza meg a hegyet. S csak a csúcsról látszik igazán, hogy milyen gyönyörű a táj.”
/ Nógrádi Gábor /
Néhány gondolat az olvasásfejlesztésről
Alsó tagozaton sokrétű feladat:
hangos olvasás (olvadástechnika)
szövegértő /néma/ olvasás
szövegértelmezés (elemzés)
A szövegértelmezésre még mindig sok időt fordítunk indokolatlanul, igaz közben számos más tevékenységformát is alapozunk, fejlesztünk. Mégis más fontos képességek fejlesztése elől rabolja el az időt.
/Alsóban csak bevezetjük a tanulókat a műelemzésbe, alapozzuk az irodalomtanítást./
A szövegből való gyakoroltatás már igen fontos feladatunk.
Az olvasástanítás kezdetén több időt fordítunk az olvasástechnika fejlesztésére, s ezzel nincs is különösebben problémánk. Sokkal több a gondunk a szövegértő olvasás fejlesztésével, a feladatok meghatározásával, módszerek megválasztásában.
Az olvasástechnika elsajátítása nélkül nem beszélhetünk szövegértő olvasásról. Pontosabban: a technika szükséges, de nem elégséges feltétele az olvasás megtanulásának.
A Hangkaptató eszközünk használatával a gyermek haladását az alapoktól segíthetjük elő! Próbáld ki játékunkat, az űrlap kitöltése után küldjük a próbajátékot!
Mi minden tartozik bele a szövegértő /néma/ olvasás fejlesztésébe? Mi a fejlesztés lényege?
A szövegértő olvasás néma olvasással, rátekintéssel végzett jelentés-felfogást, megértést jelent. A dekódolás hangos kimondás nélkül megy végbe.
Fejlettségét több minden befolyásolhatja:
szókincs /szókincsbeli hiányosságok/
szöveg nehézsége
a gyerek érdeklődése és értelmessége
A szövegértő olvasás fő kérdése a jelentés felfogása. Ez nem szűkíthető le a szavak jelentésének a megértésére, mert a tevékenységből kizárnánk a gondolkodást.
Nem várhatjuk el, hogy mindent „szó szerint” pontosan fogjanak fel, vagy mondjanak el. A mondatok jelentésének felfogásakor nincs szükség minden szó jelentésének aprólékos tisztázására.
Ha tehát a fejlesztés minden fázisában a szó vagy mondat aprólékos értelmezését szorgalmazzuk, akkor az egyéni képességeiknek kibontakozását gátoljuk az egyoldalú eljárással.
A tanulók szövegértő olvasását lényegében kétféle tevékenységforma jellemzi:
1.
A globális felfogás szerint a szöveg lényegét nagy vonásokban értik, de a szöveg egy-egy részletéről nem tudnak pontosan beszámolni.
Mégis fontos a tanítása, hiszen döntő szerepet játszik mindennapi életünkben ez az olvasási tevékenység.
2.
A másik tevékenységforma, amikor a szövegben lévő jelentések pontos, részletekre is tekintettel lévő, alapos megértése. Ezt gyakoroltatjuk többször, ez a szövegből tanulás eszköze./ Erre lesz a felsőben szüksége a gyereknek a tantárgyak tanulásakor./
Felmerülő problémák: a tanuló érti – nem érti a szó, a mondat, a bekezdés majd a szöveg jelentését.
A szó- és mondatértelmezés eljárásaiban gyakorlottak vagyunk. A bekezdés értelmezése, lényegének rövid megfogalmazása szintén nem okoz nehézséget.
A szöveg megértése már nehezebb:
több mint a globális felfogás, de nem jelenti a „szó szerinti” értést és tudást
a lényeg megtalálása, a szövegben való tájékozódás, lényeges tények, összefüggések alapján elmondani már nehezebb a szöveget
Az olvasástanítás kezdetén együtt jár az olvasástechnika és a szövegértés.
A néma olvasást is kíséri egy ideig az artikuláció. Később ez elmarad, de súlyos probléma, hogy a gyerekek a szöveget magukban „hangosan” olvassák, azaz belsőleg hangoztatják a néma olvasás ellenére is.
Ez szavakra tördeli a jelek felfogását, a néma szövegértő olvasást, mert minden szót magukban elolvasnak, kiejtenek, ami gátolja olvasásuk ütemének fejlődését.
Ekkor még a szavakat nem a jelentésük felől közelítik meg, hanem kiolvasásuk útján. S ez nem igazi dekódolás, mert kizárja a szelekciót, a kiemelést, az összefüggések felőli közelítést.
Ezért szorgalmaznunk kell, hogy gyorsabb, jellegében áttekintő munkát végezzenek.
Pl.
Keressék meg a szövegben a szereplők nevét, vagy hányszor fordul elő a szöveg(rész)ben a táblára írt 1-2 szó, húzzák alá azokat a mondatokat, amelyeket az egyik szereplő mond…stb.
A szövegszintű megértés gyakoroltatását egyszerűbb feladatokkal kell megalapoznunk.
Pl.
Jelfelismerés pontosítása, gyorsítása érdekében írhatunk fóliára alakilag hasonló szavakat /elem, emel, emelem../ s különböző szempontok szerint kereső feladatokat végeztetünk. (Melyik szó tartozik a bemutatott képhez? … Van-e hibás szó közöttük? )
Ha a kikeresés után hangosan is elolvastatjuk a szavakat, komplex módon gyakoroltathatjuk az olvasástechnikát is. Ugyanezt mondatokkal is végeztethetjük.
.
A gyerekek más-más színvonalon képesek a szövegértő olvasásra.
A szakemberek véleménye szerint a szövegértő olvasás készségéről beszélünk mindaddig, amíg a szöveg nem tartalmaz ismeretlen szót, fogalmat, nyelvileg nehéz szerkezetet. Ilyen esetben a néma olvasás csak dekódolás.
Ha a szöveg olvasása és megértése a dekódoláson túl a szövegtartalom felfogásának produktív értelmi műveleteit is magában foglalja / tények, új ismeret, összefüggés /, akkor már a szövegértő olvasás képességéről van szó.
A szövegértő olvasás az értelmi műveletek felől szemlélve több ok miatt is nehéz a gyerekek számára.
Ahhoz, hogy a szöveg tartalmát jól megragadhassák, teljesen át kell tekinteniük a szövegrészt, amelyik a gondolatot hordozza.
Az agy egy bizonyos ideig tárolja a szem által közvetített jeleket és jelentésüket. A szöveg megértése lényegében akkor következik be, amikor a teljes szövegről megérkeznek az adatok. De ha túl sok adat van benne, s ez rövid időn belül érkezik az agyba, az emlékezeti korlátok miatt egy részük megsemmisül még feldolgozásuk előtt.
A gyakorlott olvasó szelektál, gondolkodva értelmesen dekódol. A szóról szóra olvasók képtelenek az agyban tárolni az adatokat, ami egy idő után lehetetlen, s mire a végére ér, elfelejti az elejét.
A némán olvasottak pontos megértése és megjegyzése, a kellő ütemű néma olvasás, a gyors és szelektív áttekintés tehát mind olyan képességbeli összetevő, amelyeket az 1. osztálytól kezdve céltudatosan gyakoroltatnunk kell.
De hogyan?
Ez az 1. és 2. osztályosoknak különösen nehéz feladat.
Alapos figyelemkoncentrációt igényel tőlük.
Kezdetben nehezen megy az olvasott szó, mondat vagy szöveg megértése.
Ha ilyenkor azonnal a segítségükre sietünk, akkor később nem lesz elég türelmük, hogy maguk fejtsék meg a jelentést és folyton kérdeznek, értetlenkednek, a leírt utasításokat megmagyaráztatják…
Ezért meg kell tanítanunk, hogy minden utasítást figyelmesen olvassanak el. Húzzák alá benne azt a szót /szavakat/, amelyik megjelöli, hogy mit kell tenniük. Próbálják önállóan értelmezni az olvasottakat.
Amint megtanultak olvasni, hozzá kell őket szoktatni, hogy az ismeretlen szavak jelentését próbálják kikövetkeztetni a szövegben, ha nem megy önállóan, akkor gyermeklexikon használatával, hogy később ez már szokásukká váljon.
Megértést fokozatosan fejlesszük.
Kezdetben elégedjünk meg a globális felfogással, s csak a szöveg egy kiemelt részletét vizsgáltassuk pontosan. Ha a bekezdést alaposan megvizsgáltatjuk, akkor választ tudnak adni a kérdésekre.
Minél jobban begyakorolják a tanulók a globális felfogást segítő néma olvasást, annál inkább növelhetjük a vizsgált szövegrészek terjedelmét.
A szöveg néma olvasása után jelöljük ki azt a részt, melyet pontosan kell felfogniuk újraolvasással, kérdezéssel, feladatmegoldással.
Keresniük kell az olvasott tények közti kapcsolatot. Meg kell fogalmazniuk röviden az olvasottakat. Ez a könyvből tanulás lényege. A tanulás gyakoroltatásáért, nem az ismeretekért mélyítjük a szövegértő olvasásukat.
Ezt elsősorban ismerettartalmú szövegeken gyakoroltathatjuk. Lényeges, hogy az olvasást határozott időkeretben végeztessük, s fokozatosan növeljük az ütemét.
Pl.
Fontos eljárás, hogy újraolvasással meghatározott időn belül találják meg a szövegrészben a fontos információkat, írják ki a (szak) szavakat, találjanak rá a lényeget tartalmazó mondatra.
Kaptok 5 percet. Keressétek meg és írjátok ki a szövegből, hogy….
A szelektívebb, a terjedelmet okosan korlátozó olvasásfejlesztés több eredményre vezet, mint a mennyiséget hajszoló, felületes olvasásra kényszerítő megoldások.
A fejlesztés része az irodalmi művek megismerése is.
Hogyan készítjük elő az alsóban?
Ha azt akarjuk, hogy megértsék a szövegrészt, irányítanunk kell újraolvasáskor a figyelmüket.
Pl.
Keressék ki a szereplőket!
Mondjátok a szöveg szavaival…! (Helyre, időre vonatkozó kérdések.)
A jobb megértést szolgáló olvastatásokkal megalapozzuk azt, hogy a szöveg elsődleges jelentését felfogják. (Mit olvastunk?)
Ezután majd kezdhetjük az értelmezést, elemzést. (Hogy írta, hogyan ábrázolta az író?)
A szövegértelmezés (elemzés) eljárásairól
A szövegértelmezés a szövegértő olvasásnál elmélyültebb munka, egy sajátos
szempontokkal irányított szövegvizsgálat.
Ez az olvasásfejlesztésben a 3. helyen áll alsóban.
Két fontos tevékenységformát készítünk vele elő:
A tk-ből való önálló tanulást.
Az irodalmi művek elemzésében való aktív részvételt.
Éppen ezért 1-2 szempontból vizsgáljuk az adott művet.
Egy szöveggel átlag kb. 30 percig érdemes foglalkozni, ha nem akarjuk más anyanyelvi tevékenység fejlesztését elhanyagolni.
A 4 év alatt sokféle művet és sokféle szempont szerint elemzünk, s ebből tevődik össze a tanulók műelemzési jártassága.
Az ismerettartalmú szövegek elemzésével az önálló tanulás mintáját adjuk, a könyvből tanulást gyakoroltatjuk.
E szövegek elemzése szűkebb értelemben tehát a következő feladatokat jelenti: tények, szakszavak, fogalmak tisztázása, összefüggések felismerése, megfogalmazása, a szöveg értelem szerinti tagolása (vázlat).
A szövegértelmezés komplexebb gondolkodási tevékenységet jelent:
a szakszavak, fogalmak tisztázása elemzés közben, lexikonszerű pontosítást, olykor tanulást jelent.
korábbi tudás, tapasztalat kapcsolódik hozzá, iskolán kívüli ismeretszerzés
Tehát többről van szó, mint ami a szövegben megtalálható.
Az összefüggések felfedezése csak a fogalmak tisztázása után várható el.
Tehát érdemes eldönteni, hogy egy szöveget a tények, fogalmak értelmezése felől közelítünk-e meg vagy csak globális szövegértő olvasással.
Az irodalmi szövegek értelmezése, elemzése alapvetően más elemzési gyakorlatot kíván.
Pl.
Legelészett a ló, a szúnyog egy bokor ágán üldögélt. A ló legelés közben odaért a bokor mellé.
-
Hé, koma, észre sem veszel!
-
De most már látlak-mondta a ló.
A szúnyog körül szemlélte a lovat, elnézte sörényét, széles hátát, erős patáit, és bámulva zümmögte…
Keressék ki a szereplőket! Hol lakik a szúnyog? Milyen volt a ló? …. a szöveg elsődleges jelentését fogják fel az ehhez hasonló feladatadással.
E néhány mondat sok mindent elmond a szúnyogról, pedig egyetlen szót sem tartalmaz erre nézve, de a mód, ahogyan a lovat köszönti, jellemzi őt…. irigységét közléséből sejthetjük.
Hogyan ábrázolja az író a szúnyog hetykeségét? —– az már az irodalmi elemzés körébe tartozik.
Elemeznünk, vizsgálnunk elég egy-egy szempontból egy elbeszélést, így is feltárhatjuk az irodalmi értéket benne.
A szövegértő néma olvasás és a szövegértelmezés feladatköreinek tisztán látása fontos a fejlesztő munkában
