Természeti kincseink

A Karancs hegység az Északi-középhegységen belül a Karancs – Medves kistáj része. Geológiai származását tekintve a Karancs és a Medves (földrajzi közelségük ellenére) szerkezeti felépítésében és keletkezési idejében jelentősen különbözik. A „Palóc Olimposz”-nak is nevezett Karancs a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra rokona.

 

Zárt tömbje messziről szembetűnik, 729 m magas csúcsáról tiszta időben a Tátrát, a Budai hegységet is megláthatjuk. 20-25 millió éve úgy keletkezett, hogy az andezitláva nem tört a felszínre, hanem felemelte az öregebb, üledékes kőzetet. A láva tehát a mélyben megrekedt és itt hűlt ki, az andezitrétegek a későbbi eróziós pusztító folyamatok hatására kerültek a felszínre.

 

 

A Medves sokkal fiatalabb, mint a Karancs, a 2 millió évvel ezelőtti heves bazaltvulkánosság eredménye. A Salgótarján környéki bazaltcsúcsokkal együtt a Tapolcai-medence tanúhegyeivel (Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy) rokon.

 

A hígan folyó bazaltláva keskeny vulkáni csatornán ömlött a felszínre és lepényszerűen szétterülve létrehozta Európa legnagyobb kiterjedésű bazaltfennsíkját (15 km2). A sötét színű, finoman kristályos bazaltréteg vastagsága nem egységes, a peremek felé elvékonyodik és közben is változik vastagsága 10 és 100 méter között …

 

A bazaltfennsík Magyarország és Szlovákia területén van.

A fennsík körül vulkáni kúpok sorakoznak: Salgó, Somos-kő, Szilvás-kő, Medves magasa 659 m (Medvedia výšina). Ez utóbbi már szlovák területen van.

A bekezdés szövegének forrása

A képgalériában megjelenő képek Csohány Ildikó fotói.

Somoskői vár

A magyar–szlovák határon, már Szlovákia területén álló középkori vár a Somoskői Kirándulóközpont szomszédságában. A várhegy északi oldalán látható a híres, ívesen hajló bazaltorgona, a vár alatt pedig Petőfi Sándor 1845-ös látogatására emlékeztet az emlékkunyhó.

Salgótarján városától északi irányban, a Medves egyik vulkanikus kúpján dacolva az évszázadokkal emelkedik Somoskő vára. Bár az országhatárt jelző kerítés elválasztja a községtől, de a szomszédos két állam uniós tagsága után már könnyűszerrel megközelíthető a történelmi műemlék.

A Várhegy oldalában geológiai érdekességet jelent a híres bazaltömlés és a letöredezett vulkáni tufából keletkezett kőtenger.

A vár alatti Petőfi emlékligetben található a költő 1845. június 12-ei látogatására utaló Petőfi-kunyhó.

A bekezdés szövegének forrása

A képgalériában megjelenő képek Csohány Ildikó fotói.

Salgó vára

A Salgóbánya fölé emelkedő, 625 m magas Salgó-hegy bazaltkúpján álló középkori várrom. A hegy a vulkáni kürtőkitöltés egyik legjellegzetesebb hazai példája: oszlopos bazaltja a mintegy 5,3 millió éves kitörés emléke; a szomszédos Kis-Salgón geológiai tanösvény vezet.

A Salgótarján városát övező Medves egyik meredek vulkáni kúpját koronázza meg Salgó vára.

A turisták által igen kedvelt kirándulóhelyet az 1980-as évek óta több szakaszban végzett régészeti feltárással és helyreállítással igyekeznek bemutatni a szakemberek.

A Salgó vár múltjáról a napfényre került leletek és korabeli oklevelek alapján nyerhetünk tájékoztatást. Korai magját, a vaskos öregtornyot a hegyoromra a Kacsics földesúri család emeltette a XIII. század végén.

 

Anjou Károly király serege előtt 1320-ban meghódoltak, így megtarthatták váruradalmukat, melyhez a környékbeli falvak népessége tartozott szolgálni. A török hódítók 1554 őszén könnyűszerrel foglalták el, a királyi sereg negyven esztendő múltán erős ostromban vette vissza. A győztesek felrobbantották falait, melyeknek konzerválása napjainkban is tart.

 

A salgói várhoz fűződik az a legenda, hogy a felvonuló törökök a szemközti hegycsúcsra egy kerekekre fektetett hatalmas fatörzset vontattak fel, amit a párás időben a várbeliek félelmetes tűzerejű ostromágyúnak véltek. A nyúlszívű helyőrség ennek láttán kardcsapás nélkül feladta a posztját.

Forrás 

Medves-fennsík, Eresztvényi Kőbányák tanösvény

Körtúra a Medves bazaltfennsíkján

A Salgótarjántól északkeletre fekvő, geológiai érdekességekben és természeti szépségekben igen gazdag bazaltfennsík, a Medves, látványos Eresztvényi kőbányák tanösvényét járjuk végig a modern Novohrad-Nógrád Geopark látogatóközpontból kiindulva. A különböző bányaudvarok, köztük a lenyűgözően szép Középbánya-tó meglátogatása után a Medves-fennsíkot szeljük át, majd a szép kilátást élvezve a somoskői várra, a kellemes Petőfi sétányon térünk vissza a látogatóközponthoz.

A túra hossza: 12,5 km

A túra időtartama: 4,5 óra

Szintkülönbség: 180 m fel, ugyanannyi le

Eresztvény a Medves-fennsík kapuja, a látogatóközpont egy erdő közepén található, mellette egy játszótér és a salgói vár panorámája is várja a vendégeket.

Forrás 

A képgalériában megjelenő képek Csohány Ildikó fotói.

A Salgó vár és környéke  1964 óta védett természetvédelmi terület . A Gortva-patak völgye is helyi védettség alatt áll. 

1989-ben hozták létre a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzetet.

 

Salgótarjánban még három helyi jelentőségű természetvédelmi terület is van: a Baglyas-kő és a Pécskő bazaltkúpjai valamint a Pocikvár, amely feltehetőleg földvár volt.

Ati tanul, úgy mint mi régen
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.