Miért fontos a mozgásos játék?

Néhány tanács, javaslat, amit érdemes megfogadni. Nekünk és még sok-sok kisgyereknek már bevált az évek során.

Legfontosabb a játék, a mozgás, a mesélés, és a beszélgetés a gyermekkel.

Mindenféle mozgásos játék, mondókázás, körjátékok, futkározás, kúszás-mászás a játszin többet ér bármilyen „gyakorló feladatnál”. Igaz, a nagycsoportosok még nem gyakorolnak, de sokan járnak külön iskola-előkészítő foglalkozásra.

Miért fontos a mozgásos játék?

Kezdjük az elején, mi a kapcsolat a játék és a tájékozódás között?

A tájékozódás szerepe

„Az orientáció az a kognitív képesség, amit a köznyelv tájékozódás néven ismer. Ennek a megismerő1 képességnek a zavartalan működéséhez többek között a testséma, a téri észlelés, a téri emlékezés, a szem-kéz koordináció, a térrel kapcsolatos fogalmak és szókincs, valamint a téri gondolkodási folyamat megfelelő fejlettsége szükséges.” Nagyné dr. Réz Ilona: Téri tájékozódás

A tájékozódás alapjai  

Ahhoz, hogy a gyermek biztonsággal eligazodjon a környezetében, kialakult testkép, testfogalom és stabil testséma kell, hogy jellemezze: vagyis megfelelő színvonalú testtudat.

A testkép ismerete a saját test megtapasztalását jelenti. Összetevői külső és belső érzékletekből tevődnek össze, tartalmazva a saját testről szerzett tartós  benyomásokat is.

E részképesség fejlettségére a gyermek mozgásának, illetve emberábrázolásának színvonalából következtethetünk.

A testfogalom a saját testről szerzett tudás, mely magában foglalja a testrészek elhelyezkedését, azok nevét és funkcióinak ismeretét.

A testséma a test gravitációhoz való alkalmazkodásának, egyensúlyának, az izmok változó mozgásának megélése. Testünk határa, a mozgás feletti kontroll szabályozója.

Fejlesztését mozgásos játékokkal végezhetjük. Jelentős testséma fejlesztő hatásuk van az utánzó mozgásoknak, gesztusjátékoknak, melyek fejlesztik a gyermek megfigyelőképességét, figyelmét, empátiáját is.

A tájékozódásban a mozgás szerepe meghatározó, mivel megkönnyíti a tér megismerését, ugyanakkor az e tevékenységekből származó szenzoros, érzékszervi visszajelzések a testséma kialakulását is elősegítik.

Az óvodában és az iskolában is hangsúlyt fektetnek e területek erősítésére.

Például:

A különböző elemi mozgásokkal, járással, futással, kúszással, mászással, szökdeléssel, popsin csúszással bejárják a tornatermet. Eközben megélik testük minden egyes apró részletét (has, hát, fenék, oldal, térd, hónalj, könyök).

A futójátékok során a fejlődéséhez szükséges mozgásos elemeket végeznek: iram- és irányváltások, hirtelen megindulások, megállások, kerülések, fordulatok.

Az alakzatok változatos felhasználása (oszlop, vonal, kör) a téri elrendezés és a térbeli viszonyok megismeréséhez vezet.

Ha pontosan meghatározzuk a kiinduló helyzetet (guggolás, hanyatt vagy hason fekvés), illetve a befejező helyzetet (törökülés, terpeszállás), a mozgásérzékelést (kinesztézia) fejlesztjük, a test és a végtagok egymáshoz viszonyított helyzetének megismerését. Ezzel pedig a testséma alakítását is megvalósítjuk.

Figyelmeztető jelek:

Egyensúlyproblémát jelez, ha a gyerek nem mer felugrani vagy hárítja a hintázást, forgatást, mert szédül, vagy ellenkezőleg, nem szédül, nem érzi a veszélyt.

Elégtelen fejlődésre utal, ha nem tud mozgásokat, mozgássorokat utánozni.

Bizonytalan a téri irányok megkülönböztetésében, nem érti a téri viszonyokat.

Pontatlan vagy hiányzik a téri feladatok megoldásának képessége, kialakulatlanok a téri képzetek, fogalmak.

A gyerek relációszókincse elmaradó.

Összefoglalva:

A téri emlékezet, képzelet, gondolkodás és a téri tájékozódással kapcsolatos verbális kommunikáció elmaradása az iskolai élet során a szövegértésben okozhat gondokat.

A tájékozódási képességek nem kielégítő színvonala táptalaja bizonyos olvasási, írási és számolási hibáknak.

Az olvasás és írás irányához ismernie és alkalmaznia kell az előtt, mögött, mellett, felett, alatt fogalmakat. Így elkerülhetők a betűk és betűformák cseréi. A számok írásához is szükséges a helyes haladási irány alkalmazásának ismerete.

Mit tehetsz Szülőként?Játsszatok együtt!

Amikor az időjárás engedi, a gyermeked töltsön minél több időt a szabadban, részesítsék előnyben a játszótéri játékokat.

A külső tér megismerése megerősíti a gyermek térészlelését, tájékozódó képességét. A csúszdák segítik a saját test megélését (popsin és hason csúszás), a magasság és mélység, a fent és a lent megtapasztalását.

A különböző hinták pedig támogatják az előre és hátra, lent és fent fogalmak megerősítését.

Rossz idő esetére néhány egyszerű játék, amit otthon kipróbálhattok!

A játékötletek forrása:

Danisné Bán Éva és Molnár Beáta gyógypedagógusok által készített/összeállított

JÁTÉKGYŰJTEMÉNY A TÉRI TÁJÉKOZÓDÁS FEJLESZTÉSÉHEZ  

Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat 2020