A Halloween ahogy ma ismerjük, egy ősi Kelta ünnep. A kelták, egy ősi indoeurópai népcsoport volt I.E. 1300-1700 között, jelentős területekkel Közép-Európa nyugati részén, de Magyarország területén is éltek kelták a Duna mentén Vác és Esztergom környékén találtak kelta település maradványokat.
A Samhain modernkori változatának is említik. A kelták hittek abban, hogy október 31-én éjjel, az év utolsó napján elmosódik a határ a halottak és az élők világa között. Ezen az éjszakán a szellemek visszatérnek a Földre.
A Samhain ünneplési hagyományain a lámpások eleinte répaféléket faragtak ki és a belsejébe szenet tettek, hogy elűzzék a gonosz szellemeket. Az amerikai kontinens felfedezése után kezdték el a tököt használni az európai bevándorlók. A kelták úgy hitték, hogyha állatbőrbe vagy szörnyek jelmezébe bújnak, a gonosz szellemek nem fogják felismerni őket és nem ártanak majd nekik.
Továbbá a kelták nagy tüzeket gyújtottak, hogy elűzzék a gonosz szellemeket és a sötétséget.
A „csokit és csalunk” édesség kéregetős hagyomány az angolszász kultúrából származik és a „csokit vagy csalunk” játékkal kapcsolatos.
A kereszténység elterjedésével a Samhaint megpróbálták elnyomni, és november 1-jét Mindenszentek napjává tették. Azonban az ősi hagyományok fennmaradtak és fokozatosan összeolvadtak a keresztény ünneppekkel.
A 20. században a Halloween az Egyesült Állomok terjedt el világszerte, és ma már számos országban népszerű ünnep. Magyarországon is egy viszonylag új ünnep, ami egyre népszerűbb a fiatalok körében.